BÖLÖN
"Születtem 1795. január 15-én Háromszéken, Bölönben, amely falu… Brassóhoz nem messzi esik. Eleim Farkas Zsigmond és Kandal Judit, törzsös székelyek, s magokat meglehetősen biró nemesek voltak."
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Bölön Község
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-pataka mellett fekszik. Románul Belin, németül Blumendorf, korábban Belen, a mai Romániában, Kovászna megyében.
Története
Bölön község Nagy és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Területe ősidők óta lakott, 1885-ben Lügetárnyék nevű határrészén bronzkori leletek kerültek elő. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Templomát a 15. században építették és saroktornyokkal megerősített erődfalakkal látták el. Az erőd 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.
1880-ban 2419, 1910-ben 2354, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 2002-ben 2643 lakosából 1094 magyar, 1043 román, 503 roma, 3 más nemzetiségű volt. Meg kell jegyezzük, hogy a romák száma jóval nagyobb, de ők a népszámlálás alkalmával, zömében, román nemzetiségűnek vallották magukat.
Látnivalók
A turisták, látogatók a dombtetőn álló unitárius templomot szokták felkeresni. Mivel Bölönnek népes és gazdag egyházközsége volt, a falut az „unitáriusok Rómájának” is szokták nevezni. Most egy neoromán és bizánci építészeti elemeket őrző monumentális templomot lát a szemlélő. Pákei Lajos műépítész tervei alapján épült 1893–1895-ben. Igen értékes az egységes ízlésre tervezett templombelső bútorzata.
A templomot egy XVI–XVII. századi védőtornyos vár övezi. A régi templomot eredetileg román stílusban építették, de azt a XV–XVI. század fordulóján gótikus ízlésben átépítették. Az 1720-as tűzvész, majd az 1802-ős földrengés, ezt is, a várat is, alaposan megrongálta. Alakították, javították. 1893-ban elhatározták, hogy új templomot építenek helyébe. Megmaradt egy régi harangja – 1767-ből –, melyet hosszú időn át, az unitáriusok és a reformátusok – miként azt a harang felirata is bizonyítja – közösen használtak.
A templomot egy XVI–XVII. századi védőtornyos vár övezi. A régi templomot eredetileg román stílusban építették, de azt a XV–XVI. század fordulóján gótikus ízlésben átépítették. Az 1720-as tűzvész, majd az 1802-ős földrengés, ezt is, a várat is, alaposan megrongálta. Alakították, javították. 1893-ban elhatározták, hogy új templomot építenek helyébe. Megmaradt egy régi harangja – 1767-ből –, melyet hosszú időn át, az unitáriusok és a reformátusok – miként azt a harang felirata is bizonyítja – közösen használtak.
Református templom
A református templom 1768-ban épült az unitárius templom mellet. 1722-ben készített reneszánsz kőszószéke a kor remekműve. Klenódiumai a templomnál sokkal régebbiek. A templom elé 1911-ben építették a ma is álló harangtornyot. 2005-ben kezdtek neki a templom restaurálásának, amit 2010 aprilis 18-án nagy előljárók jelenlétében fel is avattak.
Görögkeleti templomok
A helybeli görögkeleti egyháznak két temploma van. A régit – a Tana utcában – 1774-ben építették Nagyboldogasszony tiszteletére. Cirill betűs harangja 1782-ből való. Műemlék és restaurálás 2007-ben fejeződött be. 1937–1946 között új, bizánci kupolás templomot építenek a falu fölötti dombtetőre, a református templom közelébe. Titulusa a Szent kereszt felmagasztalása.
Vár
A vár építésére a legkorábbi adat 1612-ből van, amikor Weiss Mihály vezetésével a brassói szászok ostromolták. Építését így a megelőző századra teszik. 1690-ben a kuruc szabadságharc idején ide vonult be a falu népe. Az ovális alaprajzú vár kaputornya a vár nyugati felén volt. Ez a mai harangtorony alsó – régi – része, melyet középkorinak tartanak. A vár védművei jól láthatók. A falak mentén három védőtorony van: egyik a déli oldalon félnyeregtetős szuroköntővel és pártadísz maradványokkal – ez a „tömlöctorony”. Az északi oldalon egy téglalap alaprajzú lőréses torony van. A délkeleti részen álló – harmadik – melyen egy kőtáblába vésett felirat adja tudtunkra, hogy annak építését 1617-ben fejezték be. Igen érdekes a déli fal fecskefarkas pártadíszítménye. Alatta több latin nyelvű felirat látható. A keleti és északi peremen fogsoros pártázat maradványai vannak. A várfal belső részén – körös-körül – védőfolyosó volt.
A falutúl 2 óra járásra a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon egykor vár áltt, de már nyoma sem látszik.
Donáth kúria
A Donáth-kúria a 18.században épült.
Emlékpark az Unitárius templom előtt
Az unitárius templom előtti emlékparkban látható az egykori nemzeti lobogó talapzata, rajta a magyar szabadságharcra és a két világháborúra emlékeztető évszámokkal (állították 1991-ben). Ide helyezték el az 1848–49-es magyar szabadságharc 150. éves évfordulójának emlékkopjáját. Rajta ez áll: „1848–1948–1998” (faragta: Akácsos Pál Botond, 1998).
Bölöni Farkas Sándor mellszobra
1991-ben állították fel Bölöni Farkas Sándor mellszobrát a vártemplom előtti téren (Jecza Péter alkotása).
Emlékkopja a Székelység tiszteletére
2009 augusztusában a IX. Bölöni Nyári Ifjúsági Fesztivál alkalmával a székelység tiszteletére a bölöni Kék Virág Együttes emlékkopját állítatott, mely eseményen a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor, valamint köpeci nagyt. Nagy Károly ref. esperes is részt vett.
Emlékmű az Aradi 13 emlékére
2009 október 6-án került sor Bölönben az első erdővidéki Aradi 13 emlékmű felavatására, mely ugyanezen a festői körben látható. Ezen eseményen egy 6 tagú amerikai küldötség is részt vett.
Emlékkopja a XXII. ODFIE Konferencia tiszteletére
Az unitárius vártemplom cintermében is emlékkopját állított az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a bölöni ifjúság a XXII. Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Konferencia emlékére 1998-ban (Akácsos Pál Botond munkája).
Emléktábla az unitásius templom homlokfalán
Az unitárius templom homlokfalára, Gyenge Sámuel református lelkész, a falu szülötte helyezett el emléktáblát a következő szöveggel:
„Bölöni Farkas Sándor
naplójából: 1835. dec. 31.
"Nem tudom mással szokott-e történni?
Én néha megpirongatom – de meg is di-
csérem magamot – az imént ekként
dicsérém meg: Ilyen becsületes soha
nem voltál – mint az elmúlt esztendőben.
Nincsen senki… kit néha meg ne döbben-
tene – hogy mégis csak szebb becsüle-
tes embernek lenni."
Kedves emlékül!
Emléktábla
Emléktábla van az I–IV. osztályos központi (régi) iskola homlokzatán is: „Nevelő intézet. Épült a bölöni unitáriusok buzgóságából 1876.” Ez volt a falu egykori unitárius felekezeti iskolája.
Emlékkopja az I.-IV. iskola udvarán
Az I.-IV. osztályos iskola épülete udvarán áll a magyar honfoglalás 1100. esztendejének emlékére készült faragott kopja (faragta Akácsos Pál Botond, 1996).
Emlékpark - Díszkert
Az iskolával szembeni Millecentenáriumi-parkban, helyi nevén a Dísz-kertben, Erzsébet királyné tiszteletére ültetett gesztenyefák alatt van a szabadtéri színpad, az 1999-ben tartott kortárs találkozó emlékkopjája (faragta: Akácsos Levente), valamint a 2005-ben felavatott Erzsébet királynő mellszobra.
Bölöni Farkas Sándor szülőháza
Bölöni Farkas Sándor szülőháza ma is áll, emléktáblával jelölték meg:
„E házban született 1795. december 15-én
Bölöni Farkas Sándor
híres utazó, aki a haladó kor gondolkozását
és intézményeit megismerve,
ismereteit hazája javára fordította.
Ő alapította az első magyar hitelszövetkezetünket,
a Kolozsvári Gondoskodó Társaságot.
Maradandó emlékére állította ezen emléktáblát
”Szövetség” Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja
és a „Gondoskodó Társaság” hitelszövetkezet Kolozsvárt
1941. november hó.”
Határőr laktanya
Községi könyvtár épülete
Falumúzeum
A községi könyvtár épületében falumúzeum látható, amely 2001-ben alakult.
Az épület teraszán az I. és II. világháború emlékére, 2004-ben állított két kopjafa, valamint az épület udvarán a magyarságunk tiszteletére 2006-ban felavatott emlékkopja teszi csodálatossá a térséget.
Ásványi kincsek
Bölön határában több borvízforrás fakad, híresek a zúgói, a farkaslaki borvízek, valamint a Korlát-patak völgyében feltörő kénes Kénosi borvíz. A Sóspatakban sósborvízek vannak. A Bogos szántóföld felett az 1890-es években kénes fürdőt rendeztek be, amely elhanyagolt állapotban van.
Halastavak
Bölön községben 4 halastó van, amelyből 3 magán tulajdonban, a fenmaradt 1 bérben van kiadva.
Híres emberek
Bölöni Farkas Sándor
Bölön falu nevét jeles szülötte Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) tette ismertté. A reformkori eszmék jeles úttörője volt, európai és amerikai utazó, naplóíró, műfordító. Utazás Észak-Amerikában című könyve 1834-ben jelent meg Kolozsváron. Megjelenésekor a szerzőt nem kisebb személyiségek üdvözölték, mint a „legnagyobb magyar” Széchenyi István, majd Wesselényi Miklós.
Bölöni Bedő Pál
Bölönben született a 17. században Bölöni Bedő Pál unitárius püspök, főtanodai tanár.
Kisgyörgy Simeon
Kisgyörgy Simeon (1726–1812) – ürmösi unitárius lelkész.
Uzoni Fosztó István
Bölönhöz kötődik neve a történetíró Uzoni Fosztó Istvánnak (1729–1777).
Bölöni Mikó Lőrincz
Bölöni Mikó Lőrincz (1806-1872) – kolozsvári teológiai tanár, költő, nemzetőr, 1848-49-es szabadságharcos.
Bölöni származású családból vétetett, híres, erdélyi festőművész Sikó Miklós (1818–1900).
Lőfi Ödön
Lőfi Ödön (1872–1946) helybeli unitárius lelkész, egyházi író, műfordító és az Unitárius Irodalmi Társaság tagja volt.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 11
Havi: 69
Össz.: 29 628
Látogatottság növelés
Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 11
Havi: 69
Össz.: 29 628
Látogatottság növelés
BÖLÖN - © 2008 - 2024 - bolon.hupont.hu